Felhívás!
Kérjük hogy adója 1 %-ával támogassa óvodánk alapítványát! Adószám: 18258150-1-43 Köszönjük!
Csobánka Ovi- lovas program (busz)
Ez alkalommal úti célunk Csobánka, ahol egy Ovi-lovas programon vettünk részt az Oroszlán csoporttal közösen. Miután megérkeztünk több állatgondozó várt minket. A program vezetője kérdésekkel igyekezett felmérni a gyerekek meglévő tudását, illetve vezette be mi fog történni a délelőtt folyamán.
A Maci csoportos és az Oroszlán csoportos gyerekek felváltva lovagoltak és vettek részt egy foglalkozáson az istállóban. A lovaglás során egyszerre hatan ülhettek fel egy ló hátára, így csoportokra osztottuk őket. Mindenki sisakot kapott a fejére, majd a karám felé vették az irányt, ahol nagy sár volt. A felülést követően a karámba két kört tettek a gondozók segítségével, közben mindenféle gyakorlatok elvégzésére ösztönözték őket.
Az istállóba sok érdekes dolgot láthattunk és tapasztalhattunk. Elsétáltunk a lovak mellett, majd egy üres bokszba helyezkedtünk el. Széna és szalma közti különbséget saját kezükkel érezhették. A szalma sárga, vastagabb és tulajdonképpen a búzának a szára, találtunk kalászt, amibe még magok is voltak. A szalma alomként funkcionál. A széna szárított fű, amit a ló megeszik. Hallhatták a gyerekek, hogy a bokszba elhelyezett sóra azért van szükség, mert a ló érzi, ha hiányzik a szervezetéből, olyankor nyal belőle. Itató működését ki is próbálhatták. Amikor a ló iszik, fogy a víz, egyre beljebb kell dugja az orrát, amivel benyom egy nyelvet, és így víz folyik az itatóba.Lehetőség volt megfigyelni a ló metakommunikációját, hogyan kíváncsiskodik, közeledik az emberhez. Láttuk a ló fogát és vaskos hosszú nyelvét, megfigyelhettük érzékszerveit. Ezután az istálló egy helységében ismerkedhettünk a lószerszámokkal, mint nyereg, kengyel, kantár, zabla, pálca, továbbá ló ápolására szolgáló eszközökkel, mint kaparó, kefe, vakaró.
Az istálló előtt sor került kötélhúzó versenyre, továbbá egy elkerített részen, még számos állatot láthattunk. Találkoztunk lámával, racka juhhal, malaccal, kecskével, libával, kacsával, nyullal, baromfi udvaron többek között gyöngytyúkkal. Mire a buszhoz érkeztünk, tele voltunk élményekkel.
Köszönjük a Csobánkai lovarda dolgozóinak, hogy ilyen gazdag programmal várt minket!
Elérhető a gyerekek számára a himalájai só-téglával kiépített só-szoba. Napközben 6-8 fős csoportokban az óvó nénikkel mesélnek és játszanak a gyerekek, a fejlesztő foglalkozásokon 2-3 fős csoportokban tevékenykednek itt. A pedagógiai asszisztensek felügyelete mellett délutánonként hat fős csoportokban a pihenés, alvás helyszíne a mindennapokban. Szülői felügyelettel délután 15 és 18 óra között van lehetőség a só szobában tartózkodni. A só-szoba használata ingyenes az óvodába járó gyerekek és családtagjaik számára....
2011 novemberében egy 200 Ft – os pénzérménél alig nagyobb szárazföldi szegélyes teknős ( Marci ) költözött be az egyik terráriumba. Egy évvel később sor került a terrárium sarok bővítésére: két leopárd gekkó vette birtokba a másik, évek óta floráriumként működő terráriumot; illetve az újonnan készült harmadik terráriumba két szakállas agáma került Lujza és Jenő... 2014 februárjában új lakó érkezett az óvodába: Suzy a kosorrú, lógófülű törpenyúl 2012.08.20.-án született, ivartalanított nöstény. Színe fehér és világosbarna. Nagyon illemtudó, wc-re szoktatott nyuszi...
...Telt az idő, múlt az idő, sokat gondolkodtak az óvó nénik, mi tévők is lehetnének. Azután egyszer csak: az egyik megálmodta, a másik átgondolta, harmadik lépéseket rajzolt hozzá, az anyukák és apukák támogatták, az építő bácsik megépítették.
A természetismereti nevelés közben célunk, hogy felkeltsük a gyermekek kíváncsiságát, minél több érzékszerven keresztül tapasztalatokhoz juttassuk őket, kialakítsuk a gyermek és környezetének harmonikus viszonyát. Mindezeket úgy valósítjuk meg, hogy a gyermeket kivisszük a természetbe, a természetet behozzuk az óvodába. 
A mozgásfejlesztés során feladatunk a mozgásigény kielégítése, a motoros képességek (erő, állóképesség, ügyesség, gyorsaság) és értelmi képességek fejlesztése. A nagymozgások, téri tájékozódás, finommotorika, kézdominancia erősítésével elkerülhetjük a későbbi írás-olvasási nehézségeket, fejlesztjük a részképességeket. 
Az anyanyelvi nevelés területén célunk képessé tenni a gyereket szociális kapcsolatokban való részvételre nyelvi eszközökkel is, érzelmeik, gondolataik kifejezésére, mások szavainak, érzéseinek megértésére, irodalmi élmények befogadására, a későbbi írás-olvasás elsajátítására. Az anyanyelvi nevelés áthatja az egész napi tevékenységünket, a nevelési folyamat kerete.