Felhívás!
Kérjük hogy adója 1 %-ával támogassa óvodánk alapítványát! Adószám: 18258150-1-43 Köszönjük!
Madárgyűrűzés az udvaron
A madárgyűrűzés előkészületei: Egy héttel korábban levettünk minden madáretetőt az udvarról, és a kért helyre tettünk csupán. Oda helyeztünk nagy mennyiségű eleséget a madaraknak, hogy odaszokjanak.
Aznap Péntek István madarász már reggel hétkor megérkezett az óvodában és kifeszítette a hálót. Két csoportban fogadta, egymást követően az Oroszlán és Maci csoportos gyerekeket.
A hálón zsebecskék voltak, mire az udvarra értünk a gyerekekkel, már kilencben pihent kismadárka. István kerti madarakról mutatott képet a gyerekeknek, amit ők igyekeztek felismerni. A befogott madárkák Széncinegék és Kékcinegék voltak. Óvatosan megfogva őket, hogy ne sérüljenek, helyezte fel a gyűrűt a lábukra, melyen egy sorszám volt. Minden madárnál megnézte, hogy fiú vagy lány, egészséges-e, fiatalabb vagy idősebb példány, illetve megmérte a szárnyhosszt. Mindezt feljegyezte.
Ha ezt a madárkát máshol befogják, vagy megsérül és kezelik, azt jelzik. Így a gyűrűzött madárkákról számos információt lehet megtudni, például azt is, milyen messze repül fészkelő helyétől. István megígérte, hogy ha bármilyen hírt kap madárkáinkról, szól nekünk.
A gyűrűzést követően a gyerekek és mi felnőttek engedhettük el szabadjára a madárkákat, ami hihetetlen élmény volt.
A madárgyűrűzés igazán testközeli, valamint személyes tapasztalat volt a felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt.
Köszönjük szépen Péntek Istvánnak ezt a csodálatos, nem mindennapi élményt!
Elérhető a gyerekek számára a himalájai só-téglával kiépített só-szoba. Napközben 6-8 fős csoportokban az óvó nénikkel mesélnek és játszanak a gyerekek, a fejlesztő foglalkozásokon 2-3 fős csoportokban tevékenykednek itt. A pedagógiai asszisztensek felügyelete mellett délutánonként hat fős csoportokban a pihenés, alvás helyszíne a mindennapokban. Szülői felügyelettel délután 15 és 18 óra között van lehetőség a só szobában tartózkodni. A só-szoba használata ingyenes az óvodába járó gyerekek és családtagjaik számára....
2011 novemberében egy 200 Ft – os pénzérménél alig nagyobb szárazföldi szegélyes teknős ( Marci ) költözött be az egyik terráriumba. Egy évvel később sor került a terrárium sarok bővítésére: két leopárd gekkó vette birtokba a másik, évek óta floráriumként működő terráriumot; illetve az újonnan készült harmadik terráriumba két szakállas agáma került Lujza és Jenő... 2014 februárjában új lakó érkezett az óvodába: Suzy a kosorrú, lógófülű törpenyúl 2012.08.20.-án született, ivartalanított nöstény. Színe fehér és világosbarna. Nagyon illemtudó, wc-re szoktatott nyuszi...
...Telt az idő, múlt az idő, sokat gondolkodtak az óvó nénik, mi tévők is lehetnének. Azután egyszer csak: az egyik megálmodta, a másik átgondolta, harmadik lépéseket rajzolt hozzá, az anyukák és apukák támogatták, az építő bácsik megépítették.
A természetismereti nevelés közben célunk, hogy felkeltsük a gyermekek kíváncsiságát, minél több érzékszerven keresztül tapasztalatokhoz juttassuk őket, kialakítsuk a gyermek és környezetének harmonikus viszonyát. Mindezeket úgy valósítjuk meg, hogy a gyermeket kivisszük a természetbe, a természetet behozzuk az óvodába. 
A mozgásfejlesztés során feladatunk a mozgásigény kielégítése, a motoros képességek (erő, állóképesség, ügyesség, gyorsaság) és értelmi képességek fejlesztése. A nagymozgások, téri tájékozódás, finommotorika, kézdominancia erősítésével elkerülhetjük a későbbi írás-olvasási nehézségeket, fejlesztjük a részképességeket. 
Az anyanyelvi nevelés területén célunk képessé tenni a gyereket szociális kapcsolatokban való részvételre nyelvi eszközökkel is, érzelmeik, gondolataik kifejezésére, mások szavainak, érzéseinek megértésére, irodalmi élmények befogadására, a későbbi írás-olvasás elsajátítására. Az anyanyelvi nevelés áthatja az egész napi tevékenységünket, a nevelési folyamat kerete.