Felhívás!
Kérjük hogy adója 1 %-ával támogassa óvodánk alapítványát! Adószám: 18258150-1-43 Köszönjük!
Szarvasetetés a Fővárosi Állat- és Növénykertben (busz)
2015. szeptember 28-án hétfőn 9 órakor várt minket a busz. Rövid utazást követően érkeztünk meg a „Hol nem volt parkba”. Az állatkerten át, sétálva közelítettük meg az állatsimogatót és a szarvasokat. Útközben Márta elmondta a gyerekeknek a „Természetvédelmi terület” kifejezés jelentését és a hozzá kapcsolódó szabályokat. Utunk a teknős, hiéna, tigris, szurikáta és zsiráf mellett vezetett el. Az orángutánok és gorillák már beköltöztek téli szállásukra. Beszélgettünk arról, melyik állat húsevő vagy növényevő, esetleg mindenevő, illetve megtudtuk simogathatóak-e.
A Hol nem volt parkban, miután elfogyasztottuk az almát és ittunk, indultunk a kecskékhez. Megetettük, megsimogattuk őket, megnéztük milyen ismertető jegyük van.
Ezt követően mentünk a szarvasokhoz, szintén azért, hogy megetessük és megfigyelhessük őket testközelből, megtapinthassuk szőrüket. Itt Márta informálta a gyerekeket arról, hogyan közelítsünk hozzájuk, hogyan helyezkedjünk el, ha bemegyünk, és miképpen kínáljuk feléjük az ételt. Kifelé haladva elmentünk a vaddisznó mellett, megfogalmazták a gyerekek, hogy ő és a szarvas is erdei állat. Találkoztunk tevékkel, a gyerekek érdeklődve nézték púpjaikat, megemlítették a sivatagot, mint élőhelyet.
Ezt követően indultunk a busszal vissza, az óvodába. Jól éreztük magunkat!
Elérhető a gyerekek számára a himalájai só-téglával kiépített só-szoba. Napközben 6-8 fős csoportokban az óvó nénikkel mesélnek és játszanak a gyerekek, a fejlesztő foglalkozásokon 2-3 fős csoportokban tevékenykednek itt. A pedagógiai asszisztensek felügyelete mellett délutánonként hat fős csoportokban a pihenés, alvás helyszíne a mindennapokban. Szülői felügyelettel délután 15 és 18 óra között van lehetőség a só szobában tartózkodni. A só-szoba használata ingyenes az óvodába járó gyerekek és családtagjaik számára....
2011 novemberében egy 200 Ft – os pénzérménél alig nagyobb szárazföldi szegélyes teknős ( Marci ) költözött be az egyik terráriumba. Egy évvel később sor került a terrárium sarok bővítésére: két leopárd gekkó vette birtokba a másik, évek óta floráriumként működő terráriumot; illetve az újonnan készült harmadik terráriumba két szakállas agáma került Lujza és Jenő... 2014 februárjában új lakó érkezett az óvodába: Suzy a kosorrú, lógófülű törpenyúl 2012.08.20.-án született, ivartalanított nöstény. Színe fehér és világosbarna. Nagyon illemtudó, wc-re szoktatott nyuszi...
...Telt az idő, múlt az idő, sokat gondolkodtak az óvó nénik, mi tévők is lehetnének. Azután egyszer csak: az egyik megálmodta, a másik átgondolta, harmadik lépéseket rajzolt hozzá, az anyukák és apukák támogatták, az építő bácsik megépítették.
A természetismereti nevelés közben célunk, hogy felkeltsük a gyermekek kíváncsiságát, minél több érzékszerven keresztül tapasztalatokhoz juttassuk őket, kialakítsuk a gyermek és környezetének harmonikus viszonyát. Mindezeket úgy valósítjuk meg, hogy a gyermeket kivisszük a természetbe, a természetet behozzuk az óvodába. 
A mozgásfejlesztés során feladatunk a mozgásigény kielégítése, a motoros képességek (erő, állóképesség, ügyesség, gyorsaság) és értelmi képességek fejlesztése. A nagymozgások, téri tájékozódás, finommotorika, kézdominancia erősítésével elkerülhetjük a későbbi írás-olvasási nehézségeket, fejlesztjük a részképességeket. 
Az anyanyelvi nevelés területén célunk képessé tenni a gyereket szociális kapcsolatokban való részvételre nyelvi eszközökkel is, érzelmeik, gondolataik kifejezésére, mások szavainak, érzéseinek megértésére, irodalmi élmények befogadására, a későbbi írás-olvasás elsajátítására. Az anyanyelvi nevelés áthatja az egész napi tevékenységünket, a nevelési folyamat kerete.