Felhívás!
Kérjük hogy adója 1 %-ával támogassa óvodánk alapítványát! Adószám: 18258150-1-43 Köszönjük!
Gyadai tanösvény (busz)
Ez a kirándulás a víz témáját egy más szemszögből világította meg. A Gyadai tanösvény Szendehelyen található a Börzsöny hegységben. A túraútvonal egy erdőn át vezetett. Mikor megérkeztünk az első találkozásunk egy erdei siklóval volt. Ott tekergett az úton, ki tettük a fűbe, ne essen baja. Aztán megpillantottuk a hangyavasutat, ami nagyon tetszett a gyerekeknek.
Elindulásunkat követően, egy patak és egy tó mellett haladtunk el. Átbeszéltük melyik a folyóvíz és melyik az állóvíz. Láttuk, ahogy a kövek alól a tóba folyik a víz, a patak táplálja. Kiegészítettük azzal, hogy az erdő vizeinek szintjét még a csapadék is befolyásolja. A tó körül nádas volt. Az alján halakat láttunk. Csendben hallgattuk a természet hangjait. A patakban a csapadék hiánya miatt kevés volt a víz, ennek nyomait a későbbiekben is láthattuk. Megnéztük, hogy a víz, hogyan kerüli meg a köveket és csobog tovább.
Megbeszéltük a kirándulás, illetve az erdőbe járás legfontosabb szabályait. Nem dobunk el szemetet, nem tépjük le a növényeket, ami a természetté, azt nem vesszük el, valamint csendben járunk, nem zavarjuk meg az erdő lakóit. Átvizsgáltuk a túratérképet, merre haladunk, milyen jelet követünk.
Miközben haladtunk a jeleket követve, mindig megbeszéltük a látottakat. A fa kapcsán egy kis ismétlésre került sor. Megnéztük a fa szintjeit, az évgyűrűket is észrevették a gyerekek, egy-egy kivágott fa törzsén. Felfedezték a gyökeret, tisztáztuk a növény itt veszi fel a talajból a vizet és a tápanyagot. Ezt a következő napokban Márta is lerajzolta és elmondta, mi a víz útja a levélig, termésig. A fa oxigéntermelő szerepe is előkerült. Egy táblán madárodúkat ábrázoltak, amiket a fa ágaira helyeztek az erdészek, ezeket az ovisok végig figyelték.
A virágokat is megnéztük, lefényképeztük, többségét beazonosítottuk. Megkülönböztettük a fákat, cserjéket, virágokat. Víz szükségességét folyamatosan kiemeltük.
Láttunk az erdőben vízmosásokat, ahol a gyerekek a víz romboló munkájának nyomát fedezhették fel. Utunk során ezeket is keresték. Személyesen élhették meg a hegységet és annak sajátosságait. Mentünk felfelé és lefelé, völgyeket és hegytetőket vettünk észre. Kiszáradt vízmosásokon, patakon mentünk át. A gyerekek csendesen az erdő szabályait betartva sétáltak, hallgatva a neszeket és hangokat, figyelve a körülöttük elterülő környezetre.
Csodálatos élmény volt, elhatároztuk jövőre egész napos kirándulást szervezünk ide, hiszen rengeteg látnivaló van még.




Elérhető a gyerekek számára a himalájai só-téglával kiépített só-szoba. Napközben 6-8 fős csoportokban az óvó nénikkel mesélnek és játszanak a gyerekek, a fejlesztő foglalkozásokon 2-3 fős csoportokban tevékenykednek itt. A pedagógiai asszisztensek felügyelete mellett délutánonként hat fős csoportokban a pihenés, alvás helyszíne a mindennapokban. Szülői felügyelettel délután 15 és 18 óra között van lehetőség a só szobában tartózkodni. A só-szoba használata ingyenes az óvodába járó gyerekek és családtagjaik számára....
2011 novemberében egy 200 Ft – os pénzérménél alig nagyobb szárazföldi szegélyes teknős ( Marci ) költözött be az egyik terráriumba. Egy évvel később sor került a terrárium sarok bővítésére: két leopárd gekkó vette birtokba a másik, évek óta floráriumként működő terráriumot; illetve az újonnan készült harmadik terráriumba két szakállas agáma került Lujza és Jenő... 2014 februárjában új lakó érkezett az óvodába: Suzy a kosorrú, lógófülű törpenyúl 2012.08.20.-án született, ivartalanított nöstény. Színe fehér és világosbarna. Nagyon illemtudó, wc-re szoktatott nyuszi...
...Telt az idő, múlt az idő, sokat gondolkodtak az óvó nénik, mi tévők is lehetnének. Azután egyszer csak: az egyik megálmodta, a másik átgondolta, harmadik lépéseket rajzolt hozzá, az anyukák és apukák támogatták, az építő bácsik megépítették.
A természetismereti nevelés közben célunk, hogy felkeltsük a gyermekek kíváncsiságát, minél több érzékszerven keresztül tapasztalatokhoz juttassuk őket, kialakítsuk a gyermek és környezetének harmonikus viszonyát. Mindezeket úgy valósítjuk meg, hogy a gyermeket kivisszük a természetbe, a természetet behozzuk az óvodába.
A mozgásfejlesztés során feladatunk a mozgásigény kielégítése, a motoros képességek (erő, állóképesség, ügyesség, gyorsaság) és értelmi képességek fejlesztése. A nagymozgások, téri tájékozódás, finommotorika, kézdominancia erősítésével elkerülhetjük a későbbi írás-olvasási nehézségeket, fejlesztjük a részképességeket.
Az anyanyelvi nevelés területén célunk képessé tenni a gyereket szociális kapcsolatokban való részvételre nyelvi eszközökkel is, érzelmeik, gondolataik kifejezésére, mások szavainak, érzéseinek megértésére, irodalmi élmények befogadására, a későbbi írás-olvasás elsajátítására. Az anyanyelvi nevelés áthatja az egész napi tevékenységünket, a nevelési folyamat kerete.